A jap�n nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) kb. 121 milli� ember besz�li anyanyelvk�nt, ezzel a hatodik legnagyobb besz�l�k�z�ss�g� nyelv a vil�gon. E k�z�ss�g legnagyobb r�sze Jap�nban �l. Egyetlen m�s orsz�gban sem besz�lik els� vagy m�sodik nyelvk�nt. Standardiz�lt v�ltozata (hj�dzsungo) a toki�i dialektuson alapszik.

A jap�n ragoz� nyelv, eredete m�ig sem tiszt�zott:

• az altaji nyelvekkel rokon�tj�k,
• k�zelebbi rokons�got eddig az Okinav�n besz�lt rj�kj� nyelvvel igazoltak,
• koreai (a csek�ly sz�m� rokonszavak miatt) nyelvrokons�g,
• ajnu (Jap�n �slakosai) nyelvrokons�g mellett eleny�sz� mennyis�g� bizony�t�k �ll rendelkez�sre.

�r�s �s kiejt�s

A jap�n nyelvben h�rom �r�srendszer van:

• a hiragana,
• a katakana sz�tag�r�sok,
• a kandzsi k�nai eredet� k�p�r�s.

Haszn�latos m�g a r�madzsi, ami a latin bet�s �r�s neve. 1947-ben az USA megsz�ll�k nyom�s�ra az addigi 50 ezres nagys�grend� jelrendszer helyett egy a sz�jelek sz�m�t 1850-re korl�toz� jelrendszert vezettek be, mely ma is �rv�nyben van.

A kandzsival a szavak fogalmi r�sz�t, pl. a f�neveket, az iget�t �rjuk le, m�g a hiragan�val a toldal�kokat �s a hat�roz�sz�kat, az idegen szavakat �ltal�ban katakan�val �rjuk.

A k�vetkez� t�bl�zat bemutatja a jap�n nyelv alapvet� sz�tagjait. A t�bl�zatot �gy kell haszn�lni, hogy a bal oldali m�ssalhangz� ut�n kiejtj�k a fel�l l�v� mag�nhangz�t.

Van n�h�ny kiv�tel �s egyszer� szab�ly a hiragana, ill. katakana olvas�s�hoz:

• ん/ン(N) – �n�ll� sz�tagot k�pz� n hang.
• Az sz-sor minden sz�tagja sz-szel kezd�dik, kiv�ve し/シ(si), ami si-nek ejtend�; hasonl�an a z-sor, melyben minden dz-vel, kiv�ve a じ/ジ(zi), ami dzsi-nek ejtend�.
• A t-sor kiejt�se: ta csi cu te to. A d-sor hasonl�an: da dzsi dzu de do.
• A ふ/フ(hu) m�ssalhangz�ja val�j�ban egy f-szer� hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal k�pz�nk.
• A v-sor m�ssalhangz�ja az angol w-hez hasonl�t; hasonl�an a ふ/フ(hu) f-szer� hangj�hoz, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal k�pzett hang. A を/ヲ(vo) hangot sokszor csak sim�n o-nak ejtik, �m ett�l m�g nem ugyanaz a szerepe a k�t hangnak!
• Az あ/ア(a) egy a magyar �-hoz hasonl� hang, viszont annyira nem ny�lt, �s r�vid.
• Az i, e �s o hangok olyanok, mint a magyarban.
• Az う/ウ(u) ajakkerek�t�s n�lk�li u hang, kiejt�se gyakran kicsit �-szer�.

Hiragan�k   a i u e o - あ い う え お k か き く け こ sz さ し す せ そ t た ち つ て と n な に ぬ ね の h は ひ ふ へ ほ m ま み む め も j や ゆ よ r ら り る れ ろ v わ を N ん g が ぎ ぐ げ ご z ざ じ ず ぜ ぞ d だ ぢ づ で ど b ば び ぶ べ ぼ p ぱ ぴ ぷ ぺ ぽ

Katakan�k   a i u e o - ア イ ウ エ オ k カ キ ク ケ コ sz サ シ ス セ ソ t タ チ ツ テ ト n ナ ニ ヌ ネ ノ h ハ ヒ フ ヘ ホ m マ ミ ム メ モ j ヤ ユ ヨ r ラ リ ル レ ロ v ワ ヲ N ン g ガ ギ グ ゲ ゴ z ザ ジ ズ ゼ ゾ d ダ ヂ ヅ デ ド b バ ビ ブ ベ ボ p パ ピ プ ペ ポ

A jap�n szavak magyar �t�r�sa az angolban haszn�lt Hepburn-�t�r�son alapul, de azzal nem azonos (az angol �s a magyar nyelv k�l�nbs�gei miatt):

Hepburn	magyar
ts	c
ch	cs
z	dz
j	dzs
y	j/i
sh	s
s	sz
w	v
ō ē ū (n�ha jel�letlen)	� � �

P�ld�k:

Jap�n	Hepburn	magyar
ローマ字	rōmaji	r�madzsi
漢字	kanji	kandzsi
黒澤	Kurosawa	Kuroszava
小林 研一郎	Ken-Ichirō Kobayashi	Kobajasi Kenicsir�

N�h�ny sz�t nem szab�lyszer�, hanem hagyom�nyos alakj�ban �runk: g�sa (szab�ly szerint geisa), Toki� (T�kj�), Kiot� (Kj�to) stb. – L. m�g �t�r�s.

Nyelvtan

A jap�n nyelv tipol�giailag agglutin�l�, alany-t�rgy-ige (SOV) sorrend� mondatokkal. A mutat� n�vm�sok megel�zik a jelzett sz�t.

A f�neveknek nincs ragoz�suk, az esetviszonyokat a f�n�vi csoportok ut�n �ll� partikul�k jelzik: wa- - topik jel�l�, ga- - (nem topik) alany jel�l�je, o- - t�rgyjel�l�, ni- - mindenf�le helyviszony jel�l�je, no- - mindenf�le jelz�i viszony jel�l�je (bele�rtve a vonatkoz� mell�kmondatot is), de instrument�lis-partikula, stb. T�bbes sz�m nincs, ha ez nem der�l ki a mondatb�l, akkor megdupl�zz�k a f�nevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak.

A szem�lyes n�vm�sok gyakran kiesnek, ha referenci�juk a kontextusb�l kider�l. Az els� szem�lyben az udvariass�g foka szerint t�bbf�le alak k�z�l v�laszt a besz�l�, m�sodik szem�lyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettes�ti a n�vm�st (pl. megsz�l�tott neve, tiszteleti -san/-sama / -szan/-szama sz�csk�val toldva).

A sz�mneveknek 1-10-ig 2 sorozata l�tezik,az eredeti jap�n (J) �s a k�nai (K) eredet�:

A jap�nban az ig�k nem vesznek fel szem�lyragokat, viszont igeid� �s m�d tekintet�ben van igeragoz�s. Nincs f�n�vi igen�v. Az ig�k form�i a mondatban a k�l�nf�le udvariass�gi fokot fejezik ki, pl: csin�ld meg- l�gysz�ves csin�ld meg- tisztelettel k�rlek, hogy csin�ld meg, stb...)

Nincs mag�nhangz�harm�nia.

A magyarral azonos a nevek haszn�lata (vezet�kn�v, keresztn�v), a d�tum �s c�m haszn�lata, a birtokos eset haszn�lata (el�sz�r j�n a birtokos, ut�na a birtok, pl. a h�z ajtaja). A c�meket is hasonl� m�don �rj�k ( nagyobb egys�gt�l a kisebb fel� haladva): v�ros, v�rosr�sz, h�zt�mb stb.

A jap�n nyelv nagy irodalommal �s hagyom�nyokkal rendelkez� els�rang� kult�rnyelv.

Nyelvj�r�sai

A jap�n nyelv el�g homog�n, k�sz�nhet�en a standardiz�ci�nak. R�gebben voltak nagyobb elt�r�sek. A nyelvj�r�sok tanulm�nyoz�s�nak csek�ly a hagyom�nya. H�rom nagy nyelvj�r�sra oszthat�: keleti, nyugati, kj�s�i. Az els� csoport a T�ki� f�v�ros (az i, u elnyel�se); a nyugati csoport Kj�t� �s �szaka (t�bb udvarias forma, er�sebb t�nuskontraszt); a kj�s�i (je sz�tag megl�te, �s az e palatiz�ci� hat�sa a megel�z� m�ssalhangz�ra).

A hivatalos nyelv az iskolai oktat�s r�v�n a t�ki�i nyelvj�r�sra �p�l� standard nyelv. Az �r�s latiniz�ci�ja, a sz�k�lcs�nz�s m�ig is folyik, ez egy le nem z�rult folyamat.