Japn (Nippon 日本国, az irodalomban: „a Felkel Nap Orszga”) egy kelet-zsai szigetorszg, amely a Csendes-cenban fekszik. Az Ohotszki-tengertl egyszen Tajvan szigetig hzdik. Tbb mint 3000 szigetbl ll, ezek kzl a legjelentsebbek Hokkaid, Hons, Shikoku s Kyūshū. A legtbb Japn sziget vulkanikus.
Japn a Kuril-szigetektl s Szahalintl Tajvanig hzd, mintegy 3900 szigetbl ll Japn-szigetvilgban fekszik. Legfontosabb szigetei -D-i irnyban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a fszigetek kzl), Shikoku s Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) tbb mint 800 km-re szakkeletre tallhat Hokkaido-tl; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken tbb mint 600 km-re dlnyugatra fekszik Kyushu-tl.
Az orszg 73%-t hegyek, hegyvonulatok bortjk, amelyek tvelnek a fszigeteken. A legnagyobb japn hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama hval bortott cscsa (2337 m) a Kuriru-szigetek szaki rszn, kzvetlenl a tengerbl emelkedik ki. Kevs mezgazdasgilag megmvelhet fldterlettel rendelkezik. Mivel Japn vulkanikus znban fekszik, heves szeizmikus rengsek s vletlenszer vulkanikus tevkenysgek rezhetek az egsz orszg terletn. A nagy s rombol erej fldrengsek rendszeresen elidzik a cunamikat. Ezenkvl Japnnak szmos melegviz termszetes forrsa is van.
-D-i kiterjedse miatt Japnban nagyon vltozatos ghajlat alakult ki. Az szaki Sapporon a nyr enyhe, a tl hossz s hideg, rendkvl ers havazssal. Toki, Nagoya, Kiot, Oszaka s Kobe vrosokban - Honshu kzps s nyugati terletein - arnylag enyhe a tl, kevs vagy egyltaln nem esik h, a nyr meleg s csapadkos. Hakata - a Kyushun - enyhe tllel s rvid nyrral jellemezhet, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jelleg. A Kuril-szigeteket, amelyek a Nemuro-flszigethez csatlakoznak, vastag kd takarja. 5 'gun' tartozik hozz: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima s Choka.
Japn -D-i irnyba haladva tz rgira oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak hvnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu s Okinawa.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
