Jap�n K�zd�sportok

Aikido

Az Aikido egy a t�bbit�l mer�ben elt�r� alapvet�en a t�mad� erej�nek elvezet�s�re �p�l� technik�kkal dolgoz� harcm�v�szet.

Alap�t�sa

Alap�t�sa a XX. sz�zad els� fel�re ny�lik vissza (b�r ekkor m�g Aikijutsu-nak nevezt�k) �s Uesiba Morihei - azaz O-Sensei nev�hez f�z�dik, � �gy hat�rozta meg (t�bbek k�z�tt az Aikidot): "�t, amellyel le tudjuk gy�zni a konfliktusokat magunkban �s b�k�t teremthet�nk a vil�gban".

Jelent�se

Az aikido sz�t h�rom ideogramma alkotja:

- az AI jel�li az egys�get, az egyes�t� cselekv�st, az egyes�l�st, a harm�ni�t;

- a KI t�bb�-kev�sb� leford�thatatlan: ez az �r�sjel a rizsf�z�s sor�n felsz�ll� g�zt jelk�pezi, �gy a leveg�h�z, a g�zhoz, a l�gz�shez, a megjelen�shez, az �leter�h�z kapcsol�dik;

- a DO k�t r�szb�l �ll�, egy fejet, valamint az el�re halad� mozg�st �br�zol� ideogramma, mely egy j�r�s k�zben az �tj�t f�rk�sz� emberk�nt �rtelmezhet�; ezt �ltal�ban �sv�nynek, �tnak, szak�rtelemnek, az emberis�g szolg�lat�ban v�grehajtott feladatnak ford�tj�k.

Eszerint az aikido legink�bb ismert ford�t�sa a k�vetkez�: az energi�k egyes�t�s�nek, egyes�l�s�nek �tja

Alapja

Az Aikido alapja az irimi (azaz a bel�p�s) �s az atemi (amit tal�n �t�snek ford�thatunk, de ink�bb csak a t�mad� kibillent�s�re, �s a helyes t�vols�g be�ll�t�s�ra szolg�l), valamint az, hogy ne a saj�t, sokkal ink�bb a t�mad� energi�j�t haszn�ljuk fel.

Iaido

Az iaid� (居合道) a kardv�v�s jap�n nemzeti v�ltozat�nak tekinthet� trad�cion�lis jap�n harcm�v�szeti �g. Az elnevez�s a iai, (azaz v�ratlan tal�lkoz�s az ellens�ggel) �s a d� (azaz szellemi �t) szavakb�l tev�dik �ssze. C�lja – eredetileg – a gyakorl�s, a k�zdelemre val� felk�sz�l�s. Ma m�r k�l�n sport�g. H�rom testb�l �ll:

1. ac�lkardos formagyakorlaltok;
2. fakardos formagyakorlatok;
3. P�ros gyakorlatok fakardddal.

T�rt�nete

• Az 1500-as �vekben Jap�nban v�v�iskol�k alakultak, melyek a hadvisel�sben haszn�latos t�mad�, v�dekez� technik�kra koncentr�ltak. Ezek neve a batto, illetve az iai-dzsucu.
• Az 1600-as �vekt�l Jap�n �vsz�zadokig nem viselt h�bor�t, �gy el�t�rbe ker�lt – a dzsucu (harci gyakorlat) ellen�ben – a d�, vagyis a test �s szellemi fejlesz�sre szolg�l� forma.
• Az iaid� alap�t�j�nak Hayashizaki Jinsuke Shigenobu (1542 - 1621) tekinthet�, aki tov�bb� a Muso Jikiden Eishin Ryu alap�t�ja.
• Az 1700-as �vek k�rny�k�n k�t nagy �gra oszlott az iaid�:
  • Tanimura Ha, ami a Muso Jikiden Eishin Ryunak egyik �ga
  • Shimomura Ha, melyb�l Nakayama Hakudo (1869 - 1958) tan�t�sa �ltal a Muso-Shinden-Ryu, napjaink egyik legn�pszer�bb �ga fejl�d�tt ki.
• 1967-ben a Nemzetk�zi Kendo Sz�vets�g egys�ges�ti a k�l�nb�z� iskol�k alap formagyakorlatait (Seitei Iai Gata), ez�ltal egys�ges vizsgarendszer j�hetett l�tre.
• 1996-ban a formagyakorlatok neve Zen Nihon Kendo Renmei Iaid�ra (Zen Ken Iai) v�ltozik.

Kyudo

A kj�d� (弓道) jap�n harcm�v�szet.

A hagyom�nyos jap�n harcm�v�szet egyike, amely a 16. sz�zadi t�zfegyverek megjelen�se ut�n ink�bb „csak” m�v�szet lett, amelyben kev�sb� fontos a tal�lati pontoss�g, mint a formai elemek: a fel�ll�s, a tart�s, a koncentr�l�s. T�bb iskol�ja/st�lusa van (pl. Ogaszavara, Heki).

M�g a mai napig is a szerzetesek fontosabb esem�nyekn�l (esk�v�, temet�s, gyermek sz�let�se) ceremoni�lis l�v�ssel vagy az �j (jumi) h�rj�nak penget�s�vel „�nneplik”.

Ninjutsu

A nindzsucu (忍術) – m�s n�ven ninpo, sinobidzsucu, taidzsucu – a nindzs�k harcm�v�szete.

A sz� jelent�se

A „nin” sz� t�relmet, kitart�st, de lopakod�st �s rejt�zk�d�st (jap�nul „sinobi”) is jelent. A „dzsucu” technik�t, elj�r�sm�dot, m�v�szetet, a „tai” testet jelent.

T�rt�nete: eredet

A nindzsucu t�rt�nete legal�bb m�sf�lezer �vre tekint vissza. Nindzs�kr�l el�sz�r egy a 700-as �vekb�l fennmaradt �r�sban olvashatunk, azonban az itt eml�tett nindzs�k m�r el�tte is l�teztek. �seik f�leg jamabusik (a hegyekben �l� szerzetes-harcosok), busik (�k is elvonult emberek, de tal�lkozni vel�k a „hivatalos” feud�lis hadseregben is) �s k�nai bev�ndorl� tud�sok, papok, harcosok. A nindzs�k magukat a „tengukt�l” sz�rmaztatt�k. Ezek az erd�ben �l� m�tikus mad�rszer� �l�l�nyek voltak, akik a harc, �s k�l�n�sen a kardforgat�s, nagy mesterei voltak.

B�r elz�rt k�z�ss�gekben �ltek, szabads�gukat �s �n�ll�s�gukat tartott�k a legfontosabbnak �s ez�rt b�rmilyen eszk�zt ig�nybe is vettek. M�g Jap�nra �ltal�ban egyre jellemz�bb lett a trad�ci�khoz val� k�t�d�s �s �gy minden idegen dolgot (ak�r j�, ak�r rossz, ak�r hat�sos, ak�r hat�stalan) elutas�tottak, ami idegen volt, addig a nindzs�k mindent elfogadtak, ami sz�mukra hasznos volt. �gy sziv�rgott be k�z�j�k a buddhizmus, de �gy jutott el hozz�juk a l�pork�sz�t�s. Mivel sokszor ker�ltek k�t f�ldes�r hatalmi t�rekv�sei k�z�, ez�rt nem egyszer megegyeztek az egyikkel, hogy meg�lik a riv�lis�t, ha �ket b�k�n hagyja. �gy kezd�dtek a b�rgyilkoss�gok sorozatai, melyek �ltal speci�lis technik�knak �s k�pess�geknek v�ltak a mestereiv�. Mindezeket k�t dolog is seg�tette: az egyik, hogy nem k�t�tte �ket a szamur�jok harci etikai k�dexe, �gy b�rmilyen eszk�zt bevethettek, ami a c�l el�r�s�t szolg�lta, m�sr�szt gondosan �gyeltek arra, hogy szinpadiass�gukkal elhitess�k, hogy ember feletti k�pess�gekkel b�rnak.

Munk�ss�guk �s igyekezet�k eredm�nye hamar k�zzelfoghat�v� v�lt. A nindzs�kr�l mende-mond�k kezdtek terjedni, hogy rep�lni tudnak, el tudnak t�nni �s �jra felbukkani egy teljesen m�s helyen, a pillanat t�red�ke alatt. Mindebb�l persze semmi nem volt igaz. Egyszer�en gondosan megtervezett akci�kr�l volt sz�, melyben a k�telekkel �s a f�st haszn�lat�val megt�vesztett�k az embereket. Az id� m�l�s�val egyre ink�bb f�ltek t�l�k az emberek, de m�g a szamur�jok is elbizonytalanodtak, amikor egy nindzs�val kellett megk�zdeni�k. A nindzs�k harci k�pess�ge nem m�lta fel�l a szamur�jok�t, �m sokszor el�g volt ez az elbizonytalan�t�s, hogy megfelel� el�nyre tegyenek szert.

T�rt�nete: manaps�g

Az 1500-as �vekt�l egyre kev�sb� tudni ninj�kr�l, b�r felbukkanak t�rt�nelmi �r�sokban szinte minden �vsz�zadban. Hivatalosan teh�t soha nem t�ntek el a t�rt�nelem sz�npad�r�l, b�r ha �gy n�zz�k soha nem is voltak ott (hisz nem �k voltak azok). Manaps�g a nindzs�k harci m�v�szet�r�l ugyan�gy le kellett f�jni a port, mint sok m�s jap�n harcm�v�sztr�l. Az 1900-as �vek els� fel�ben �jra fel�lednek (az addig is rejtetten l�tez�) harcm�v�sz iskol�k. Sok szamur�j iskola l�tezett �s ugyan�gy sokfajta nindzsa iskola is. Ezeket �sszegy�jt�tt�k, a szamur�j �s nindzsa iskol�kat, �s nindzsucu n�ven ma is tan�tj�k �s tanulj�k.

F� �gai �s nagymesterei

• Budzsinkan – Hacumi Masz�ki
• Genbukan – Tanemura S�t� (Tanemura Cunehisza)
• Dzsinenkan – Manaka Unszui (Manaka Fumio)

Karate

Hab�r k�l�nb�z� keleti harcm�v�szetek l�teznek, mint a jujitsu, l�ndzsa vagy kardv�v�s, �j�szat, vagy botv�v�s, mindegyik alapja hasonl� a karat�val: a harcm�v�szetek legalapvet�bb r�sze a karate, megtan�t fegyverek n�lk�l harcolni.

Kendo

"A kard �tja". a samuraiok (szamur�jok) eredeti kardv�v�mûv�szet�bõl kialakult �jkori v�v�-metodika, amelyben egy hossz�, a szamur�jok kardj�hoz, a katan�hoz hasonl�, �l �s hegy n�lk�li bambusz karddal, jap�n nev�n shinai, k�zdenek. A XVIII. sz�zad elej�n, Jiki shinkage ryu iskol�b�l, Naganuma Shiro mester haszn�lt elõsz�r kend� felszerel�st, �s a kardot helyettes�tõ bambuszb�l k�sz�lt shinait, majd Nakanishi Chuzo XVIII. sz�zad k�zep�n a Shinai-al val� v�v�st fejlesztette, illetve terjesztette Jap�nban. Az 1870-es �vektõl rendszeresen rendeznek versenyeket, s 1928-ban megalakult a Jap�n Kendo Sz�vets�g, amely bevezette a jap�n iskol�kban a kendo k�telezõ oktat�s�t.

A kendoban term�szetesen nem csup�n versenyeket rendeznek, igen fontos szerepet kap a kata (formagyakorlat) �s a kiai gyakorl�sa is.

A kendov�v�s technikai alapj�t nyolc �rv�nyes t�mad�s k�pezi, ezek hib�tlan v�grehajt�sa sz�m�t tal�latnak. Men - fejv�g�s Hidari Men - bal hal�nt�kv�g�s Migi Men - jobb hal�nt�kv�g�s Hidari Do - bal oldali mellv�rtv�g�s Migi Do - jobb oldali mellv�rtv�g�s Kote - alkarv�g�s jobb �s bal alkarra Tsuki - sz�r�s torokra

A t�mad�sok l�nyeg�ben h�rom f�l�k : Sen-sen-no-sen: Ekkor mindk�t f�l egyszerre t�mad, de a gyorsabb �ri el a c�lt el�bb. Sen-zen-no-sen: Az ellenf�l t�mad�s�t elhajl�ssal v�di a v�v�, majd ellent�mad�st juttat a c�lba. Go-no-sen: A t�mad�st karddal h�r�tja, majd ellent�mad�st ind�t.